Ihlet!

Soha nem gondoltam magam különösebben kreatív embernek, mindig is szerettem elszórakozni fonalakkal, festékekkel, de azt hittem, hogy ez nálam csak unaloműzés vagy átmeneti hóbort.

Ritkán kapott el az ihlet szele, de akkor nagyon!

Legyen szó fonásról, sógyurmáról, festésről, ragasztásról, vagy akár egy beadandó dolgozat megírásáról, megcsináltam.
Azt hittem, ez a normális. Ha elkap valami megcsinálom, és félrerakom, ha egy kreatív feladatom van, leülök, és várom a szikrát.

Mióta horgolok észrevettem, hogy ez fejlődik bennem, ma már sokkal könnyebben tudom elképzelni, megálmodni a dolgokat, azonnal elkezdenek forogni a kis kerekek.

Most a horgoláshoz szükséges ihletről szeretnék írni.

A legtöbb ötletet a netről, más horgolók munkáiból és mintáiból szerzem, elvégre nekem is meg kellett tanulnom valahonnan a pálcaöltés mikéntjét.

Aztán következik a "ránézek és megálmodom" kategória. Gyakran előfordul velem, hogy amikor elmegyek fonalat venni, meglátok egy szép darabot, és már áll is össze, mi készül belőle.
Ihlet (szerelem) első látásra...

Szeretek visszatérni a régi, jól bevált dolgokhoz. Ha a kezembe kerül egy szép cifra fonal először füliket csinálok, hogy a mintája megmutassa magát, így könnyebb már továbbgondolni a fonal sorsát. Most is van egy új adag, ami csak a vasalásra és keményítésre vár...

Mint azt az Ajándékok bejegyzésemben láthattátok, a közelgő ünnepek szele is gyorsan megcsapja az embert. Sajnos a Valentin napról lemaradtam, de már készülök nőnapra és egy kicsit március 15-re is...

Van, amikor egy egyszerű ékszer "feldobása" jelent kihívást számomra, most éppen egy ilyen kísérleti fázisban vagyok...

Az apró, minden kézimunkás által gyakran használt tárgyak is okozhatnak kellemes meglepetéseket, a variációk száma végtelen lehet, akár egy függönykarika esetében is...

Végül vannak azok a dolgok, amik csak úgy kipattannak a fejemből, ilyen volt a hajráf is. Szépségek, amiket megálmodok, és szép lassan kikísérletezek. Szó szerint. Az ágyam mellett van egy toll és egy füzet, ha eszembe jut valami - nem csak a horgolással kapcsolatban - rögtön jegyzem is le.

A legutóbbi ez a cuki száj fülbevaló, melyet megtalálhattok a meska boltomban. Rá nagyon büszke vagyok, hiszen a minta is saját termék.

Csók mindenkinek!

Újdonságok

Mondani szokták, hogy a jó pap holtig tanul, azt hiszem ez vonatkozik a jó horgolóra is.

Most szeretném nektek megmutatni az előző pár hét termékét, melyek még kísérleti jelleggel készültek.

Az első egy hajpánt, no nem műanyag alapra szerelve, csak simán horgolva, a mintát itt találtam, valahol a virág is megvan hozzá :)

Mire jó ha az embernek ekkora homloka van, hirdetőtáblának!

Hasonló elv alapján készült a következő nyaklánc:

Tanultam új virágokat is. Már beindították a fantáziámat, nagyon szép bross vagy más dísz lehetne belőlük. 

Na és akkor következzenek az ujjtörő mutatványok, Jucika gondolta elkezd amigurumit horgolni, és most nem tudja eldönteni, hogy az általános iskolásként eltörött ujja attól fáj-e vagy az időtől. Lehet mire legközelebb láttok kifeszült gyűrűsujjal üdvözlök mindenkit, mint E.T.

Elkészült az első, hát, hogy is mondjam, aki kitalálja mi ez, megnyeri:

Tudom, gonosz vagyok!

Szabad a gazda?

Azt hiszem ennek még egyszer neki kell feküdnöm. Ő egy muffin, sőt, tűpárna muffin.

A végén pedig, a totális kísérleti jelleg, de azt hiszem jobban sikerültek mint a fenti süti.

Először nem is akartam felrakni, de azt hiszem a mai nap szellemiségéhez pont illenek!

Némelyik úgy néz ki mint egy elrontott szájplasztika, de hát Istenem, van aki így szereti!

Szóval, CSÓK mindenkinek!!!

Meska

Örömmel jelentem, hogy végre megnyitott a virtuális boltom, mától a meskán is megtaláltok!

Egy kis szemezgetés:

 




Természetesen vállalok egyéni óhajokat-sóhajokat, keress nyugodtan!

Hajráf!!!

Szeretem a kiegészítőket, magam is jónéhányat birtokolok (táska, füli, hajbavaló), akik ismernek tudnának mesélni. Mikor elkezdtem horgolni, rögtön tudtam, hogy szeretnék ilyen csecse-becséket is készíteni.

Régóta legjobb barátom a hajgumi és a hajráf, főleg azokon a napokon amikor össze-vissza álló rőzsével kelek ki az ágyból, vagy esetleg nem volt időm megmosni. Mióta hosszú hajam van, az unalmas copfok feldobása még nagyobb kihívás számomra...

...és hogy miért kell a ráf? Ha az ember lánya fru-fru-t is szeretne, és nem akarja, hogy az, mint egy részeg kakadu, éktelenkedjen a kobakján, muszáj ilyen cselhez folyamodni.

A hajráf története

Az interneten vadásztam alapok után, beszereztem szép fonalakat, és elkezdtem kísérletezni.

Körbe kellene horgolni?

Nem, mivel nem horgolócérnával hanem sima fonallal dolgoztam. Kipróbáltam, nagyon bumszli lenne,így maradt a tekerés, szerintem mutatósabb is.

Fel kellene dobni valamivel?

Azt hiszem ez sikerült. 

Kitaláltam, hogy egy masnit és egy általam nagyon kedvelt virágot készítek rá, melyeket kedvünkre cserélgethetünk.

Elkészült a prototípus, Boginak karira! 

A horgolt munkáimat, köztük a ráfot is, megmutattam barátaimnak is a Facebook-on, és mondhatni a többi már történelem.

Jöttek sorban a megrendelések, készítettem szorgosan az új ráfokat. Kis különbség volt a prototípus és az régi-új ráfok között. Bogi kapott egy kisebb virágot is:)

Itt szeretném megköszönni barátnőimnek a sok pozitív visszajelzést, segítséget, a támogató szavakat, nagyon jól esik amikor elismerik az ember munkáját!

Örülök, hogy a bucikon az én műveim díszelegnek!

KÖSZÖNÖM!

Ajándékok

Az alábbi alkotások mind ajándéknak készültek, szülinapra, karácsonyra, csak úgy...

Az első egy sál, melyet barátnőmnek készítettem szülinapjára. Nem mondom, meggyűlt vele a bajom. Nem bonyolult a mintája (egyráhajtásos pálcák) de oda-vissza horgolni, ugyanazokat a pálcákat, kicsit unalmas.
Azt hiszem, ezeket hívják bactus sálnak, a végeit kicsi pillangókkal díszítettem.

A következő adag a karácsonyi ajándékok.
Visszatértem a terítőkhöz, ám ezek jobban sikerültek az elsőnél. Mindegyik mintát a Diana magazinból néztem ki.
A kék terítőt édesanyámnak készítettem, átmérője körülbelül 63 cm. Mikor elkezdtem már alig volt vissza karácsonyig,  így éjjel-nappal horgoltam.
A gyönyörű, 100 g-os, melírozott kék fonalat egy helyi kézimunkaboltban találtam, és rögtön beleszerettem. Nem egy olcsó dolog, főleg hogy két gombolyag is kellett hozzá, de a végeredményt látva, azt hiszem megérte. Sajnos kiterített verzióm nincs róla, megpróbálom pótolni.

A párom édesanyjának horgolt terítőkön jól látszik. hogy milyen alkalomra is készültek. A fenyőfák nagy részét autóban várakozva öltöttem, no nem azért mert olyan könnyű a minta - a fenyőket külön-külön kell elkészíteni és összehorgolni - hanem mert csak így volt időm. Lehet benne igazság, hogy a karácsonyi ajándékokat már húsvétkor el kell kezdeni.

A piros terítő csillagnak indult, de engem jobban emlékeztet a mikulásvirágra. Az eredeti mintában arany fonallal van díszítve, én ezt lehagytam róla, így jobban tetszik.

A nagymamáknak kis angyalkákat készítettem, aztán olyan jól sikerültek, hogy többen "rendeltek" belőle.
A minta nagyon egyszerű, főleg azért, mert nem kell külön meghorgolni és később összevarrni a részeket (fej, test, szárny), hanem csak simán körbehorgolni. Na jó, a glória külön készült :)

Drogériában vettem por állagú búzakeményítőt, melyet forró vízben kellett felforralni. Kihűlés után egy pumpás flakonba töltöttem.

Kivasaltam a terítőket két ruha között, majd az oldattal befújtam, hogy legyen egy kis tartása, aztán hagytam száradni.

Nem akartam "agyonkeményíteni", ezért tartom jó megoldásnak a saját keverésű oldatot. Később mutatok dolgokat, aminek nem árt, ha kőkemény.